Világegyházat
épít a pápa
A Vatikán nyitott az orosz ortodoxok és a síita iszlám felé
Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus
találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill
orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással,
természetesen nem véletlenül. A két egyház vezetője kis híján ezer éve ült egy
asztalhoz utoljára – az 1054-es nagy egyházszakadás óta teljes volt az
elhidegülés, sőt az ellenséges viszony a kereszténység két nagy ága között.
Kisebb nyilvánosságot kapott, de hasonlóan úttörő kezdeményezés volt Peter
Turkson bíboros iráni útja, aki Ferenc pápa megbízásából a síita iszlám
legszentebb helyén, Kum városában tartott előadást a vallások globális
együttműködésének alapfeltételeiről.
A havannai találkozónak
természetesen önmagában a megtörténte is szenzáció volt, bár arról már évek óta
lehetett tudni, hogy a színfalak mögött zajlik egy ilyen esemény megszervezése.
Felmerült, hogy esetleg Pannonhalmán jöhet létre a nagy találkozó, de végül
Európán kívül, félúton, de a világ másik felén találkoztak az egyházvezetők.
Nem mintha a Vatikán semmilyen kapcsolattal nem rendelkezett volna a keleti
ortodox világgal. Ferenc pápa, és az elmúlt fél évszázadban elődei is
rendszeresen tárgyaltak a különböző ortodox egyházak vezetőivel, azóta, hogy
VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-ben, Jeruzsálemben
találkoztak egymással.
De tény, hogy az ortodox világ
legnagyobb létszámú és legbefolyásosabb egyházának vezetőjével, a moszkvai
orosz pátriárkával csak most került erre sor. (Az orosz ortodox egyház
létszámát 100-160 millió fő közé teszik világszerte, és ezzel Kirill pátriárka
több hívet tudhat magáénak, mint az összes többi ortodox irányzat együttvéve,
és a kereszténység harmadik legnagyobb irányzatát képviseli, a katolikusok és a
protestánsok után. Miután utóbbiaknak nincs központi vezetője, ezért
elmondható, hogy a kereszténység két legtöbb hívet képviselő egyházfője
találkozott egymással.)
A találkozó fontos lépés lehet
a kereszténységnek – sőt a világ valamennyi vallásának – egységét szorgalmazó
pápa számára. Ferenc megnyilatkozásai lépten-nyomon azt sugallják, hogy a
katolikus egyház rugalmas keretet biztosít arra, hogy összefogjon minden
istenhívő, spirituális embert a világon. Ebből a szempontból időszerű volt a
972 éves szkizma felszámolása az orosz ortodox egyházzal, amit be lehetett illeszteni
a pápa globális társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi programjába is.
A havannai találkozóval
természetesen az orosz egyházfő sem járt rosszul. Bár Kirill pátriárkát sokan
azzal vádolják, hogy Vlagyimir Putyin rendszerének kiszolgálója, ez inkább
fordítva igaz: az orosz elnök igyekszik az ortodoxok kedvében járni azzal, hogy
állami eszközökkel privilegizálja az egyházat. Putyin számára politikailag is
előnyös, hogy a moszkvai pátriárkát Ferenc a mostani találkozóval de facto az
egész ortodox világ szószólójaként fogadta el, háttérbe szorítva Oroszországon
kívüli riválisait, elsősorban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát. (Az
időzítés azért is szerencsés Kirill számára, mert 2016 júniusában Kréta
szigetén tartják az ortodox egyházak közös zsinatát, ahol megerősödött
tekintéllyel léphet fel.) És persze Putyin is jól járt, mert a találkozó
pozitív fényben tüntette fel Oroszországot, olyan időszakban, amikor egyesek
még az ISIS terroristáinál is nagyobb veszélyt látnak a moszkvai rezsimben.
A találkozó körüli nagy
hírverés miatt kevesebb figyelmet kapott a két egyházvezető által kiadott közös
nyilatkozat, amiről előzetesen úgy gondolták, hogy formalitás lesz csupán.
Ehhez képest a dokumentum jóval hosszabb lett a vártnál, és üzenete egyértelműen
egy új, ökumenikus összefogás alapjait vetette meg. Bár a formális
egyházegyesítés még nincs napirenden, az egység indoklásából a szándék jól
látszik: a közös nyilatkozatban olyan új fenyegetésekre hivatkoznak, amelyekkel
szemben nem elegendő külön-külön felvenni a harcot. A vallási értékeket és a
társadalom alappillérét jelentő erkölcsöt fenyegető veszélyek között az
abortuszt, az eutanáziát, az egyneműek házasságát, az emberi életet manipuláló
orvosi kísérleteket éppúgy nevesítik, mint az európai kereszténység válságát. A
dokumentum emellett kiáll a Közel-Keleten üldözött keresztények védelme
érdekében is.
Öt pillér Iránban
A kubai katolikus-ortodox
csúcstalálkozó mellett a napokban még egy figyelemre méltó vallásközi
találkozóra került sor: Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke, Peter
Turkson bíboros február 6-án Iránban, a síita iszlám legfontosabb székhelyén,
Kum városában járt, ahol a Tiszta Imámok Jogfilozófiai Tanulmányi Központjában
tartott előadást a „Kinyilatkoztatott vallások szerepe az igazságosság és béke
előmozdítása érdekében a világon” elnevezésű konferencián.
Turkson bíboros felvázolta azt
az öt területet, amelyeket a „béke és igazság építőköveinek” nevezett. Ezek: az
emberi méltóság, az igazságosság, az emberiség egysége és testvérisége, a közjó
és a Föld javainak egyetemes birtokjoga.
A bíboros történelminek nevezte
Ferenc pápa és Rohani elnök január végi vatikáni találkozóját, ami „világszerte
sokak szívébe hozott új reményt”. „Miután a világon élő emberek nagy többsége hívőnek
vallja magát, ez párbeszédre kell hogy ösztönözze a vallásokat annak érdekében,
hogy felépítsük a tisztelet és testvériesség hálóit, védelmezzük a szegényeket,
és óvjuk a természetet. Ma Kum szent városában gyűltünk össze, amely a síita
muszlimok szellemi központja, olyan város, amely nagyon régre nyúlik vissza a
történelemben. Kum csodálatos építészete és alkotásai bőségesen tükrözik a
Teremtés isteni rendjét, amelyhez nekünk az egységes emberi család és Isten
szolgáiként vissza kell fordulnunk, annak érdekében, hogy megteremtsük a békét
és az igazságosságot a Földön” – mondta bevezetőjében a bíboros, és utána
részletesen kifejtette az öt pontot, amelyek alapján a Vatikán együtt akar
cselekedni a síita iszlámmal és más vallásokkal.
1. Az emberi méltóság: a hívő
emberek elismerik a másikban a Teremtő alkotását és szeretetét.
2. Igazságosság: a Teremtőt
tisztelő emberek képesek csak igazságosan cselekedni.
3. Az emberiség egysége és
testvéri közössége: „Isten férfivá és nővé teremtett bennünket, és arra, hogy
testvérei legyünk egymásnak. Káin és Ábel ugyanabból a méhből születtek, ezért
egyforma méltósággal rendelkeznek, bár személyiségük és foglalkozásuk
különbözött... A megosztás helyett a szolidaritást és az egymás támogatásának
és kiegészítésének elvét kell keresnünk.”
4. Közjó: ez a Teremtés célja,
„a jót nem azért kaptuk, hogy individuálisan élvezzük, hanem azért, hogy
családként, közösségként részesedjünk belőle”.
5. A Föld javainak egyetemes
birtoklása: mindenkinek joga és felelőssége a Föld javaiból való részesedés és
a földi környezet védelme. A Föld globális, közös otthonunk, amelyet minden
hívő közösen kapott és védelmez.
„Assisi Szent Ferenc egykor azt
imádkozta: »Uram, tégy engem a béke közvetítőjévé«. Ma pedig ezt imádkozzuk
itt, a síita iszlám szent helyén: »Uram, tégy bennünket egy olyan emberi és
földi város építőivé, amely méltó arra, hogy a Szalaam/Shalom/Pax nevet viselje«
– összegezte a bíboros, aki így fejezte be beszédét: »Az Örökkévaló és
Könyörületes Isten (ez utóbbi Allah megnevezése – a szerk.), aki naponta arra
ösztönöz bennünket, hogy a közjóért, valamint az igazságért és a békéért
cselekedjünk, ossza meg velünk bőséges kegyelmét, hogy teljesen be tudjuk
tölteni küldetésünket.«”
Nasszer Makarem Sirazi síita
nagyajatollah válaszában méltatta a két nagy vallási központ közötti
kapcsolatok bővítését, amely „megoldhatja a háborúk, viszályok, erkölcsi
gonoszságok, valamint politikai és gazdasági problémák kérdését. Örülünk, hogy
a Vatikán ilyen missziót állított fel a béke és igazságosság kérdéseinek
megoldására”. A nagyajatollah szerint üzenetet kaptak Ferenc pápától, aki
köszönetét fejezte ki azért, hogy a síita vallási vezetők mélyen elkötelezettek
abban, hogy szembeszálljanak a szélsőséges és takfir („eretnek”: a síiták
szóhasználatában a szunnita muszlimok, akik még rosszabbak, mint a „kafírok”,
hitetlenek – a szerk.) csoportokkal,
valamint azokkal szemben, akik
készek együttműködni ilyen terrorszervezetekkel. „Kum és a Vatikán együtt küzd
közös ellenségeinkkel: a blaszfémiával, a szélsőségességgel, az erkölcsi
gonoszságokkal. Ezek felszámolásához közös cselekvésre van szükség” –
mondta a nagyajatollah.
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201602/vilagegyhazat_epit_a_papa
No comments:
Post a Comment
Note: Only a member of this blog may post a comment.