III. rész
A
világvége hamarosan eljön. Ezért vegyük komolyan az imádkozást. Hálát adok
Istennek a kegyelemért amit életemre kaptam. Az Úr az
én erőm és pajzsom, ő benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és
énekemmel dicsérem őt. (Zsolt. 28;7) Az Úr megígérte, hogy harmadszorra
is meglátogat és ezt 2013 február 9.-én meg is tette. Ő mindig hűséges Isten.
Ezen a napon
úgy 13:00 óra körül lefeküdtem az ágyamra, hogy pihenjek egyet, amikor
meghallottam az Úr hangját hogy ezt mondja: „Itt az
idő fiam, készülj fel!” Ekkor kértem Jézust, hogy tisztítson meg az ő
vérével, és ezután hirtelen álomba is zuhantam. Amikor kinyitottam a szememet,
ugyanabban a szobában találtam magam mint amikor előzőleg is megjelent nekem
Jézus Krisztus. Láttam amint belépet és ezt mondta: „Fiam,
ma több dolgot is meg akarok mutatni neked és ez az utolsó alkalom hogy
meglátogattalak téged. El kell mondanod másoknak, mindazt amiket mutattam
neked. Eddig még kevés embernek mondtad el amiket korábban láthattál.”
Az Úr sírni kezdett és én is szomorú lettem emiatt.
Amikor kiment az Úr a szobából így szólt nekem: „Fiam jöjj! Hadd mutassam meg neked a nagy ítéletet” - és
ezzel egy nagy Trón elé érkeztünk meg.
Amikor odaértünk éppen egy nő állt a hatalmas Trón előtt
aki sírva ezt mondta: „Nagyon sajnálom.” Ekkor
ezt mondta az Úr nekem: „Nézd ezt a nőt hogy sír!
Tudja, hogy nem mehet be a Mennybe és ezért sír.” Kértem az Urat, hogy
mondja el, mi az oka ennek. Az Úr így válaszolt: „Fiam
íme lásd meg.” Láttam ennek a nőnek az életének történetét. Keresztény
volt mikor még a Földön élt. Nagyon szeretett volna férjhez menni, de az Úr
mondta neki, hogy legyen még türelemmel. De a vágya hatalmába kerítette és nem
várta meg az Isten időzítését hanem a barátnőjét megmérgezte azért, hogy
hozzámehessen annak a férjéhez. A mérgezésbe a barátnője belehalt, ő pedig
hozzáment az elhunytnak férjéhez. Később a férje rájött, hogy ő a felelős az
első feleségének a haláláért ezért megmérgezte őt és ez a nő is meghalt. Ezért
sírt az asszony az Isten ítélőszéke előtt.
„Én
figyelmeztettem őt, hogy ne tegye” - mondta az ÚR - „de nem hallgatott rám és most még egy esélyért könyörög. Nem
lehet. Az Én Királyságom szent hely. Itt nincs helye a gyilkosoknak. Én szóltam
neki, bánja meg és térjen meg, de ő nem hallgatott rám egyszer sem. Most már
túl késő számára!” Az Úr ezt mondta neki: „Távozz
Tőlem!”
Ekkor egy nagy vihar felkapta és elragadta őt, az örök büntetésre. Ne ölj, mert
aki gyilkos azt az örök büntetés fenyegeti! Térjetek meg, hogy
megmenekülhessetek! Ezután elhagytuk ezt a helyet.
Értsd meg kérlek, hogy Krisztus eljövetelét hűségesen,
kitartóan és éberen kell várni. Nem elég csak egyszerűen várni Őt, hanem minden
pillanatban úgy kell élni. hogy készen legyünk az Ő eljövetelére. Naponta úgy
kell élni hogy elérd az örökkévalóságot! Ez az egyetlen dolog, ami igazán
számít ebben az életben. Nem elég csak másokat meglátni és figyelmeztetni.
Saját magadra is ügyelned kell, törődni a lelked üdvösségével. Amikor a
Krisztus visszajövetelének a gondolatára megrémülsz és félsz, az azt mutatja,
hogy még mindig valami baj van benned és a Szent Szellem a munkáját még el
kell, hogy végezze benned. (Fil 2: 12-13).
Ha nem
zárkózol fel, akkor elragadtatás után kivágnak. Ha lemaradsz az elragadtatásról
az Antikrisztus ki fogja gúnyolni hitedet, és meg fognak büntetni, amiért nem
vetted komolyan az igazságot. De mi van akkor ha még az elragadtatás előtt
meghalsz? Mindig készen kell állnod az Úr eljövetelére. Ha meghalsz és egy
folttól is szennyes lesz a ruhád, akkor hajótörést szenvedsz. Ha folytatod és
továbbra is vétkezel Isten ellen és azt gondolod van még idő, akkor becsapod
önmagad. Jobb most megbánni a bűnödet, mert holnap lehet már késő lesz. Ne ölj!
Ezután az Úr elvitt a pokolba. Ugyanazon
az alagúton mentünk le mint az előző utazásaim során. A pokol azóta
megnagyobbodott, mert az ördögök keményen dolgoztak.
Láttam
egy embert a tűzben aki felénk kiabált mondván: „Hát itt vagy, hogy megments engem? Már 250 éve itt vagyok.
Vártam hátha jön valaki, hogy megmentsen és én már feladtam. De most hogy
megláttalak, téged hiszem, hogy azért vagy itt, hogy megments engem innen!
Ám az
Úr ezt felelte neki: „Sokszor küldtem
hozzád az én szolgáimat, hogy elmondjam, térj meg, de te sohasem hallgattál
rám. Elmondták neked azt is, hogy valóságos a pokol tüze, de te azt
válaszoltad, hogy ez nem igaz és csak egy vicc és azt gondoltad, hogy ahogy
élsz az neked a legjobb. Csak az italozáson járt az eszed és hogy egyik
hotelből a másikba menj, hogy paráználkodjál. Mikor súlyos beteg lettél, nem
engedtem meg, hogy meghalj hanem küldtem hozzád, hogy megbánd a bűneidet, hogy
megmentsenek téged, de te még csak a nevemet se akartad, hogy megemlítsék
neked! Most pedig megmentőt keresel..? Nem tudlak többé megmenteni téged!
Számodra már túl késő!” (Példabeszédek 1: 24-33)
Az Úr sírt míg beszélt ehhez az emberhez, mert ő nem
gyönyörködik a bűnösök halálában. (Ezékiel 18:30-32) Csak a Földön van rá
lehetőségünk, hogy a bűneinket megbánjuk mert a halál után már nincs többé
módja a megtérésnek. A lehetőség olyan akár lélegzet. Ezután elhagytuk ezt a
helyet.
Egy másik helyre vitt el
az Úr a pokolban. Láttam ott egy lányt aki sírt. Teste tele volt férgekkel és
rovarokkal. A férgeket szedte magából, de ahogy kihúzott egy férget, attól csak
még több jött annak a helyére. Mikor meglátott minket, segítségért kiáltott.
Megkérdeztem tőle miért van itt? Elmondta életének a történetét: „Mikor még a Földön voltam szerettem a diszkókba és a
klubokba járni és táncolni. Szüleim nem szóltak érte, mert én voltam az
egyetlen gyermekük. Szerettem a fiúkat és a szexet. Hallottam, hogy van pokol,
de nem akartam erről tudni. Barátaim közül sokan mondták hogy térjek meg, de én
megutáltam őket emiatt. Aztán terhes lettem, de anyám a karrieremre ösztönzött,
hogy ügyvéd legyek. Ezért a terhességet megszakítottam, és ebbe haltam bele és
mikor véget ért fent életem, itt találtam magam ebben a tűzben. Tíz éve már,
hogy itt vagyok ebben a tűzben, miközben kínoznak! Ha eltávolítok egy férget
csak még több jön a helyére! Segíts nekem! Kész vagyok megbánni minden
bűnömet!”
Nagyon szomorú voltam mikor meghallottam a történetét. Az
Úr megmondta neki, hogy nem tudja már megmenteni. Túl késő már számára. Az Úr
mélyen sírt de nem menthette meg őt. A lány visított: „Nem!! Nem!! Nem!! Nem bírom! Ez túl forró! Meg akarok
halni!” De a lány nem tudott sehogy sem meghalni. Kértem az Urat, hogy
vigyen vissza mert már nem bírom látni és elviselni a látványát ahogyan ezt a
lányt kínozták.
Szülők
hallgassatok meg! Tanítsátok gyermekeiteket az Úrnak útjára! Tanítsátok nekik
Isten beszédét! Korrigáljátok őket, ha valami rosszat tettek az Úr ellen. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor
megvénhedik is, el nem távozik attól. (Példabesz. 22;6)
Óvatosnak kell lennünk és tisztán kell tartani magunkat,
ebben a bűnös világban mert a fantáziálás élményei tisztátalanokká tehetnek
bennünket az Isten előtt! (Prédikátor 7:29) Az Úr mutatott nekem egy másik
lányt is a pokol lángjaiban. A lány kiabált, miközben szörnyű kínokat
szenvedett: „Elég!! Elég!! Kérem vigyen ki innen!!”
Bal kezével a fülét fogta be, jobb kezével pedig egy izzó tárgyal, maszturbált.
Keservesen sírt, ám sehogy sem tudta megállítani a maszturbálást.
Megkérdeztem
tőle hogy miért csinálja ezt? A lány elmondta történetét: „14 éves voltam mikor meghaltam. Amikor még éltem, nagyon szerettem
a világi zenéket és mindig mikor hallgattam, szexuális vágyaim lettek és
maszturbálásra késztettek. Halottam erről a gyötrelmes helyről, de soha nem
hittem, hogy ez valóság. Isten szolgái szóltak a világi zenéért, de én
bolondnak tartottam őket. Figyelmeztettek igehirdetéseikben, hogy a
maszturbálás bűn, de én azt mondtam, hogy Isten irgalmas. Most már tudom, hogy
nem ők voltak a bolondok! Azért fogom be a fülem, mert folyton hallom a zenét
ami arra kényszerít, hogy amint a Földön tettem, most úgy itt is egy tárggyal
maszturbáljak, ami itt szörnyű fájdalmat okoz nekem! Kérem segítsen, mert ez
nagyon fáj! Nem tudom megállítani! Nagyon fáj!”
„Nem tehetek többé már semmit sem érted.
A Földön eltékozoltad a kegyelmem, ezen a helyen pedig már nincs több kegyelem.
Túl késő számodra már ezt megbánni!” Ezeket a szavakat hallva sikított, de az Úr azt
mondta neki: „Szavaimat nem tudom
megváltoztatni. Meg van írva, hogy az én beszédem örökre megáll!” (Máté 24:35) (Máté
13:31)
Kérlek
benneteket szülők vigyázzatok gyermekeitekre! Ne feledjétek, hogy az Isten
haragja az engedetlen gyerekeket is utolérheti! (Kolossé 3: 6) Ezek után
otthagytuk ezt a helyet, hogy máshova menjünk.
Egy
másik helyre érkeztünk meg, ahol a tűzben egy férfi így kiabált: „Kész vagyok most már hallgatni! Figyelni fogok! Hallgatni
fogok a szóra!” Megkérdeztem tőle, hogy miért került ide és ezt mondta: „Amikor én a Földön éltem, szerettem a nőket és a szexet..
Főleg a prostituáltakat. Egy barátom figyelmeztetett, hogy térjek meg és
tartsak bűnbánatot, hogy megmenekülhessek, de én azt mondtam, hogy nem akarom
ezt hallgatni, nekem ne prédikáljon bolondságot, készen állok arra a tűzre mert
én igaz ember vagyok, hagyjon már engem békén.” Most már kész vagyok hallgatni
és kész vagyok megtérni! Kérlek! Kérlek, segíts nekem!
Az Úr azt válaszolta neki: „25 éves korodig míg meg nem haltál, kaptál kegyelmet, de
te soha nem hallgattál a figyelmeztetésekre. Most könyörögsz, hogy hallgatni
fogsz szóra? Túl késő már számodra! Itt mindenki csak egyet szeretne, kijutni
innen de itt már senki sem beszélhet neked Rólam. Túl késő! A test nem a
paráznaságnak rendeltetett! (IThessz 4: 3) (1Kor 06:13) A férfi felüvöltött.
Kértem az Urat, hogy vigyen el erről a helyről mert már nem bírtam nézni
mindezt.
Ezek után elvitt az Úr fel a Mennybe. Dicsőség az Úrnak!
Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, örökkön örökké! Ámen és Ámen ( Zsoltárok
41:13 ).
A Mennyország
nagyon szép! A Földünk olyan mint egy tükör. Nagyon boldog voltam és azt
gondoltam soha nem hagyom el ezt a helyet. Hallottam amint az angyalok
csodálatos hangon dicsőítették az Istent. (Zsoltárok 103: 1-3) Az Úr így szólt
hozzám: „Mond meg az én népemnek, hogy az Én országon
nagyon is valóságos, boldogok akik öröklik azt.” Sok szép csodálatos
virágokat láttam ott.
Az Úr elvitt
egy helyre a Mennyben ahol távolban láttam az Életnek fáját. Nagyon szép volt
és aranyként csillogó gyümölcsök lógtak rajta. „Megőriztem
az Én népemnek az Életnek fáját. Mondd meg nekik, hogy boldogok, a kik az Én
parancsolataimat megtartják, hogy joguk legyen az Életnek fájához!”
(Jelenések 22:14)
Ezután az Úr
elvitt a Mennyben egy hatalmas terembe ahol láttam sok kisgyereket akik tele
voltak Isten dicsőségével. Dicsérték az Istent. „Ezek
azok a gyerekek akiket a nők abortusszal elvetettek. Az enyémek, és az Én
dicsőséges királyságomban lesznek.” Aztán elhagytuk ezt a helyet.
Amíg az Úr
velem beszélt, megláttam egy angyalt. Magas és jóképű volt, koronával a fején.
Az Úr bemutatta: „Ő Gábriel angyal.” Nagyon
örültem, hogy találkozhattam vele és az Úr arra kérte hogy vigyen el sok más
helyre a Mennyben, hogy elmondjam majd másoknak is mindazt amiket láttam.
Gábriel
elvitt egy nagyon nagy házba a Mennyben. „Ez
Dávid királynak a háza.” mondta Gábriel. „Szeretném látni Dávid királyt, szemtől szembe!”- mondtam Gábrielnek.
Beléptünk egy terembe, ahol láttam, hogy zsoltárokkal és tánccal dicsérte a
Istent. Köszöntöttem őt és ő a nevemen szólított: „Senayon szívesen látlak téged.” Meglepődtem, hogy
ismerte a nevemet. „Senayon nem
dicséred az Istent és sosem táncolsz neki. Pedig ha dicsérnéd Őt és táncolnál
Neki, a kegyelme még közelebb lehetne hozzád!” „Honnan tudod te ezt?” kérdeztem meg. „Te látsz engem a Földön? Tudod hogy mi történik a Földön
lent?”
Dávid nevetett és azt mondta: „Nem magamtól mondom ezt” Ekkor felismertem, hogy
Isten szól hozzám rajta keresztül. Adott nekem egy kis könyvet ezt mondván: "Edd meg. Egyél.” Amikor megettem a, könyvet,
nagyon szomjas lettem tőle és mondtam: "Szomjas
vagyok! Szomjas vagyok!” Jézus vérét nyújtotta, hogy igyam meg azt.
Amikor megittam több mint öt percig úgy remegtem tőle, mint amikor fázom.
Miközben
remegtem, Gábriel angyal és Dávid király letérdeltek, és dicsérték Istent: „Dicsőség Istennek!” Miután a remegésem megszűnt, így szólt hozzám Dávid
király: „Most már fogsz tudni dicsérni
és táncolni Istennek. Mond meg az embereknek hogy dicsérjék a Mindenhatót és a
kegyelme közelebb lesz hozzájuk!” Gábriel ekkor így szólt: „Senayon még sok mindent kell látnod, induljunk.” „Kérlek
maradjunk, én nem akarom itt hagyni Dávid királyt!” feleltem Gábrielnek, de
ő nem törődött ezzel és így elhagytuk Dávid király házát.
Ezután elindultunk egy másik nagyon szép házhoz. Azt mondta
Gábriel, hogy ez Illés prófétának a háza. Nagyon boldog voltam. „Látni akarom őt!” - mondtam neki és odavitt Gábriel
a házhoz ahonnan egy nagyon jóképű fiatalember lépett ki. „ Üdvözöllek Senayon!” - szólított meg. Nagyon
örültem, hogy láthatom őt! „Te a Földön nagyon erős
voltál!” mondtam neki. „Olvastam rólad a
Bibliában.”
„Te, nálam is
erősebb lehetsz, mert a tűz a szívedben ég.” -
felelte Illés. Majd több velem kapcsolatos dolgot is elmondott. De ismét szólt
Gábriel angyal: „Senayon nekünk most távoznunk kell, mert sok dolog van, amit
meg kell hogy láss még.” Ezzel elhagytuk a Illés házát.
Ismét egy nagy házhoz vitt Gábriel angyal. Aranyból volt és
drágakövekkel volt kirakva. „Ez Pál apostol háza”
- mondta Gábriel. „Látni szeretném Pált!”
kértem őt. Ő sok keresztény példaképe. Gábriel bevitt a házba és láttam, hogy
egy fiatalember egy szép szobában éppen pihen. „Senayon!
Örülök, hogy itt vagy! Szívesen látlak téged!” Meglepődtem, hogy ő is
tudta a nevemet. Nem kellet senkinek bemutatkoznom, mindenki tudta a nevemet,
mert Isten dicsőségével voltak telve.
Elkezdte elbeszélni
az élettörténetét nekem, úgy amint meg van írva az Apostolok cselekedeteinek a
könyvében. Amikor befejezte ezt mondta: „Abban a
kegyelemben éltem, amit Jézus adott és az Ő kegyelmét soha nem tettem
haszontalanná.” Ekkor ideadott egy katonakönyvet ezt mondta: „Edd meg ezt.” Mikor ezt megettem nem lettem tőle
szomjas. Ez nagyon édes volt. Majd ezt mondta Pál apostol: „Most már hirdetni fogod az Evangéliumot és tanítani
Krisztus bizonyságait. Tanítani fogsz abból a levelekből is amiket én írtam.”
Ezután Gábriel és Pál együtt dicsérni kezdték az Istent, majd elhagytuk a
házat. Nagyon boldog voltam! A Mennyország annyira csodálatos, mindenütt tele
van Isten dicsőségével!
Ezután Gábriel angyal elvitt egy másik helyre ahol egy
nagyon gyönyörű ház volt ami drágakövekkel és virágokkal volt díszítve. „Ez a ház Ábrahám atyáé” - mondta Gábriel.
Megkértem, hogy vigyen őhozzá mert látni szeretném őt is. Bementünk hozzá és
mikor megláttam így szóltam: „Ábrahám atyám! Hit
atyja! Ekkor elkezdett az életemmel kapcsolatos több dolgokban is
tanácsokat adni. „Mindig bíznod kell az Atyában és
mindenkor Őt kérdezned, és légy türelmes minden helyzetben. Az igazak mindig
hisznek.” (Mt. 21;21-22) Ezután onnan is távoztunk.
Majd
Gábriel angyal elvitt egy másik helyre ahol láttam öt angyalt akik nagy örömmel
táncoltak. Láttam még hét másik angyalt is kürtökkel. Megkértem Gábriel
angyalt, hogy beszéljen nekem ezeknek az angyaloknak a feladataikról, hogy mi
is az ő dolguk. Ő így válaszolt: „Ha
egy lélek az életét átadja Krisztusnak, akkor ez a hét angyal megfújja a
trombitát annak jelélül hogy az megtértek. Ekkor az öt másik angyal táncolni
kezd és az egész Menny örül. Akkor is ha egy lélek a Mennybe érkezik, ők
megfújják a trombitát és minden angyal örvendezik ezért a lélekért. Nagy öröm
van a Mennyben egy bűnösnek a megtérése fölött.” (Luk. 15:7-10)
Ezt követően Gábriel egy hatalmas csarnokba vitt be engem.
Egy kardot adott nekem hogy azt emeljem fel. Mikor ezt megtettem egy harctéren
találtam magam. Láttam számtalan sok embert akik meg voltak láncolva. A
láncokat démonok tették rá ezekre az emberekre. Volt ott néhány ember akik fel
voltak szerelkezve fegyverekkel. A hátukra az volt írva hogy: „Győztesek”. Ők a
démonok ellen harcoltak, azért hogy megszabadítsák tőlük a megláncolt
embereket. Akik sikeresen megszabadultak azok egy úgynevezett „Magasságos
rejteke” helyre szaladtak el.
Megkértem
Gábrielt, hogy értelmezze ezt nekem és ő ezt mondta: „A Győztesek, az igaz keresztények (1Jn 5:4-5) Akik pedig
vannak láncolva azok a bűnösök. Ezeknek a démonoknak a küldetésük az, hogy a
pokolba vonszolják le a bűnösöket. Harc a démonok ellen azt jelenti, mikor
imádkoznak a keresztények bűnösökért és prédikálnak nekik. Az a hely ahová
futottak a megszabadultak, az Jézus Krisztus. (Zsolt 91) Neked kell keményen
imádkoznod őértük de Isten fogja majd őket megszabadítani a démonoktól, hogy ne
tudják azok az ő céljaikat elérni, hogy a pokolba vigyék le őket.”
Ezt követően egy másik csodálatos helyre vitt el Gábriel
angyal a Mennyben, amit nagyon sok tiszta arannyal díszítettek fel, alattunk a
talaj pedig átlátszó üveg volt. Sok szép virág és drágakő is volt ezen a
helyen. Láttam, hogy az aranyak le voltak rögzítve. Mondtam Gábrielnek, hogy
szeretném megérinteni az aranyat. De ő felvett a vállára és nem engedte meg,
hogy megérintsem az ott lévő aranyakat. Könyörögtem Gábrielnek, hogy nem akarom
elhagyni ezt a helyet. Sírtam mert annyira szép volt. De Gábriel azt felelte: „Nem, mert sok dolog van még amit látnod kell és fontos,
hogy meglásd őket.”
„Nem akarok
már a világban élni! Kérlek tégy valamit hogy ne menjek vissza” - könyörögtem Gábrielnek. „Senayon,
gyere menjünk!” - mondta Gábriel angyal. Eltávoztunk onnan és egy medencéhez
érkeztünk, amiben Jézus Krisztus vére volt. „Emlékszel
erre a helyre, Senayon?” - kérdezte meg tőlem. „Igen! Jézussal való első találkozásom alkalmával
már láttam ezt a vérnek medencéjét.” - válaszoltam. „Igen
így van.” - mondta Gábriel. Több mint öt percet álltunk ott némán
csendben. Ekkor hirtelen megláttam egy tiszta kék fényt. Ez belevitt abba a
medencébe ahol egy láthatatlan kéz elkezdett alaposan megmosni engem a vérrel.
Ez fájt nekem és ezért sírtam. Könyörögtem Gábrielnek, hogy segítsen ki onnan,
de ő csak térdelt, miközben dicsőítette az Istent: Dicsőség
Istennek örökkön örökké! Ő a Királyok Királya és az istenek Istene!
(Zsoltár 95:1-6)
Ekkor megláttam a földi testemet, amint
az feküdt az ágyamban. Meglepődve láttam, hogy egy sötét dolog jött ki a
testemből. Amikor a láthatatlan kéz befejezte a mosdatást, a tiszta fény kivett
engem a medencéből. Íme ekkor egy hangot hallottam, mint valami hangos
mennydörgés olyan volt, amint ezt mondta: „Most már
emlékezni fogsz arra amit láttál és aszerint fogsz élni ahogy Én akarom és
többé nem leszel hétköznapi ember, mert Én megszenteltelek téged!”
Majd ez a
hang beszélni kezdett hozzám egy olyan testvérről aki engem, az Úr útjára
tanított a neve Ijawjaw Eamon Mark. Az Úr sok vele kapcsolatos dolgot mondott
el nekem, hogy be fogja teljesíteni a szövetségét és hogy felöltözteti őt a
tökéletesség ruhájába. Ez a hang több emberrel kapcsolatos dolgot is elmondott
még nekem. „Látni akarom őt, akinek a hangját
hallom!” - kértem Gábriel angyalt. „Nekem
nincs meg a hatalmam ahhoz, hogy odavigyelek, gyere utánam.” - mondta
Gábriel.
Gábriel visszavitt Jézus Krisztushoz. Elmondta Jézusnak,
hogy szeretném látni az Atyát. Ekkor jöttem rá, hogy vérnek medencéjénél az
Atya hangja szólt hozzám. Jézus rám mosolygott majd megfogta a kezemet,
mondván: „Szeretnéd látni az Atyát?” „Igen!” -
válaszoltam.
Útközben
ahogy mentünk az Atyához egy termen mentünk át, ahol nagyon sok angyal volt.
Hirtelen letérdeltek és ezt mondták: „Dicsőség Istennek!” (Zsoltárok 84:11)
Amikor elhagytuk a termet íme, láttam egy trónt amelyből erős fény áradt. Mint
az égő tűznek olyan volt a fénye. Bár még sok mérföldre lehettünk a tróntól
mégis úgy éreztem, hogy azonnal összeesek. Nem volt erőm a trón felé menni. „Kérlek vigyél vissza engem Uram! - mondtam
Jézusnak. „Ő az Atya. Vigyelek vissza, nem akarsz
találkozni vele?” - kérdezte meg az Úr tőlem „Igen
kérlek, mert belehalok, levegőt venni is alig bírok már. ” -
válaszoltam. Jézus mosolygott majd visszavitt Gábriel angyalhoz.
Gábriel angyal elvitt ezután egy nagy terembe, ahol az
angyaloknak egy csoportja volt. Könyvek voltak előttük és egyes angyalok
neveket írtak bele azokba, míg mások meg neveket töröltek ki azokból. Megkértem
Gábrielt, hogy magyarázza meg ezt nekem, ő rám mosolygott és ezt mondta: „Az első angyal akivel beszéltem, ő vezeti az Élet könyvét.
Ebbe a könyvben a megváltott keresztények nevei vannak beleírva, azoknak a
nevei, akik valóban újjászületett hívőkké lettek.” (Jel. 3;5)
Majd megkértem őt, hogy mondja el mi az oka annak, hogy
némelyek nevét kitörlik a könyvből? „Ők visszaestek”
- felelte. „ Úgy érted nevük örökre ki lesz törölve?”
kérdeztem meg, mire ő megint mosolygott és ezt mondta: „Nem. Viszont ez egy Szent könyv és a bűnösöknek a nevei
nem lehetnek benne.” Ismét megkérdeztem tőle: „Mond
meg nekem, hogy azoknak a nevei hová lesznek beírva akiket kitörölt az angyal?”
Akkor elvitt egy másik angyalhoz aki szintén írt és neveket törölt.
„Ez azoknak a könyve akik visszaestek.
Ebbe a könyvbe kerülnek bele azoknak a nevei, akik elfordultak az Úrtól. Hogy
némelyek neveit kitörli belőle az angyal annak az az oka, hogy visszajöttek az
Úrhoz és az ő nevük így az Élet könyvébe lesz ismét beírva.” - világosított fel
Gábriel
Ezután
egy másik angyalhoz vitt engem aki serényen dolgozott. Azonban ő csak neveket
írt be, de nem törölt ki senkit. „Ez
azoknak a könyve akik életük végén a kárhozat tüzére jutottak mindenkorra. Ez
az ítélet könyve. Ebbe a könyvbe csak azoknak a nevei kerülnek bele, akik
bűneikben haltak meg, anélkül Jézus Krisztus befogadták volna életükben.” - mondta Gábriel
angyal. Eztán elhagytuk ezt a helyet és egy másik angyalhoz vitt engem oda. Ez
az angyal is neveket írt be egy könyvbe, de törölni ő sem törölt ki senkit sem.
„Ez a könyv azoknak a neveit
tartalmazza akik fizetik a tizedet.” Mondta Gábriel angyal. (Malakiás 3:8-12) Az angyal
aki a neveket írta így kiáltott: „Ő
Fizetett! Fizetett!”
Láttam amint azonnal egy másik angyal jött, aki kinyitott egy szép termet, ahol
ahol sok szép és értékes aranytárgyak voltak, dobozokban. Az angyal bement ebbe
a terembe, magához vett ezekből az aranytárgyakból és elment. Megkértem
Gábrielt, hogy mondja el nekem, hogy mi volt abban a dobozban, amit az angyal
elvitt. „Ez az Úr áldása mindazoknak
akik hűségesen fizetik a tizedet.” válaszolta Gábriel és ezzel otthagytuk ezt a helyet
is.
Egy másik terembe érkeztünk, ahol sok angyal volt akik ezt
mondták: „ Uram itt az idő! Engedd meg népednek hogy
idejöjjenek!” Láttam amint az Úr sírt akár egy gyerek és ezt mondta: „Adjunk nekik még öt percet!” Ezután Gábriel angyal
megmutatta a nagy elragadtatás előkészületét. Már minden készen állott a
Mennyben már csak a zöld jelzést várta Jézus az Atyától. (2Thessz 5: 2-6) Ezt
követve átvitt Gábriel egy másik terembe, ahol sok szép ruhák voltak. Drága
arany ékesítette ezeket a csodálatos és dicsőséges ruhákat. Megkérdeztem
Gábrielt: "Kiké ezek csodálatos ruhák?” Ő
ezt válaszolta: "Ezek a ruhák azoké, akik ott
lesznek a Bárány menyegzőjén." (Jel 19: 7-9)
Ekkor megkértem Gábrielt, hogy mutassa meg nekem a saját
ruhámat. Rámutatott egy ruhára és azt mondta: „Ez a ruha
a tiéd!” Izgatottan így szóltam magamban „Akkor
én nem kerülök a pokolba.” Erre azonnal egy hang válaszolt hangosan: "Ímé eljövök hamar: tartsd meg a mi nálad van, hogy
senki el ne vegye a te koronádat!" (Jelenések 3:11). Megrettentem
ettől a mondattól, mert ez azt jelenti, hogy aki azt
gondolja, hogy áll, az vigyázzon, hogy el ne essék! (1Korinthus 10:12)
Ezután eljöttünk erről a helyről.
Egy nagyon szép házhoz vitt el Gabriel angyal. Amikor
odaértünk leültünk egy helyre. Hirtelen egy fontos értesítés hangzott fel a
Mennyben és az angyalok letérdeltek, és elkezdték mondni: „Dicsőség Istennek! Méltó, hogy Tiéd legyen minden
dicsőség! Ámen!” Ekkor így szólt hozzám az angyal: „Nézd!” Hirtelen megpillantottam egy angyalt aki
futott és kiabált: „Győzelem! Győzelem! Győzelem!”
Az angyal odafutott Jézushoz és közölte vele: „Megcsinálta!
Megcsinálta!” Ekkor egy embert láttam Istenhez odamenni. Angyalok
siettek hozzá, hogy támogassák őt mert már nagyon fáradt volt és már alig bírt
menni, de legalább ment!
Az angyal aki kiáltotta, hogy „győzelem!” ő annak az
embernek volt az őrangyala és azért örvendezett az egész Menny annak az
embernek, mert végigcsinálta és a Mennybe jutott.” Majd kijővén Gábriel a
szobából ezt mondta: „Senayon szeretettel várunk!”
ezután átadott Uriel angyalnak, hogy mutasson meg nekem, néhány más dolgot is
még a Mennyben.
Egy másik helyre vitt el Uriel angyal és azt mondta: „Oda
nézz!” és ekkor megláttam a Sátán királyságát. A Sátán feladatokat osztott ki a
démonoknak, hogy támadják meg a keresztényeket, amiért az az ember a Mennybe
jutott és üdvözült. Az ördög azt mondta: „Senkinek
sem engedjük meg, hogy elkerülje jól kitervelt csapdáinkat, hogy üdvözülhessen!
Nekünk kell megnyernünk a lelkűket!” Láttam amint az démonok teljes
sebességre kapcsolnak, amiért az a lélek a Mennyországba bejutott.
Ezután elvitt
Uriel angyal egy másik helyre és ott ezt mondta: „Nézd
meg a Földet!” Láttam a Földet, kicsi volt és tele szeméttel, akár egy
szemetesvödör. Ekkor hirtelen sok nyílvessző kezdett a Földre esni. Láttam egy
idős korú embert akit néhány nyílvessző eltalált, míg más nyílvesszők a Földön
élő embereket találták el. Ismét láttam, amint tűz száll le a Földre, de az
öreg megállította a tüzet és visszafordította oda ahonnét jött. Megkértem
Urielt, hogy értelmezze nekem ezt a titkot. Az angyal ezt mondta: „Az öreg akit láttál az Jézus Krisztus volt, és a nyilak
amelyek a testét eltalálták, azt az ördög lőtte ki az Ő gyermekeire. Azok a
nyilak pedig amelyek eltaláltak némelyeket, azok a bűnös emberek, akik ellen
lőtte az ördög a nyilait. A tűz amit láttál, a gonosznak az a terve, hogy
elpusztítsa a Földet, de Krisztus soha nem engedi meg hogy ez megtörténjen.
Ezután
máshová vitt el Uriel angyal ahol láttam sok angyalt akik rossz híreket vittek
az Úrnak. Az első angyal jött és ezt mondta: „Sajnos elvesztette a lelkét.. Figyelmeztettem őt, de ő nem
hallgatott rám.” Majd egy másik angyal is jött aki meg ezt mondta: „Mester, ez az ember házasságtörést követett el.
Figyelmeztettem őt, hogy ne tegye azt, de ő megengedte a gonosznak, hogy rabul
ejtse a szívét.” Az Úr megkérdezte az angyalt: „Mondtad
neki, hogy vallja meg a vétkét?” Az angyal így válaszolt: „Igen, de mikor meg akarta vallani, az a hölgy akivel a
házasságtörést elkövette, mindig megjelent és emiatt nem vallotta meg még
egyszer sem!” „Továbbra is mond neki, hogy ha megvallja és elhagyja, akkor
megszabadul!”
(Példabesz. 28:13) - mondta az Úr. „Értettem
Mester!” -
felelte az angyal és sietve eltávozott.
Harmadik
angyal jött, aki Kumuyi pásztor őrangyala volt és ezt mondta az Úrnak: „Mester az ördög küldött néhány gonosz tagot a Kumuyi
pásztor gyülekezetébe. Mit tegyek?” Az Úr így válaszolt: „Mond meg az Kumuyi pásztornak az én szolgámnak, hogy
legyen kitartó az imádságban és én győzelmet fogok neki adni!” „Értettem
Mester!”
mondta az angyal és ezzel elment. (1Thessalonians 5:17).
Sok angyal
jött még oda és a leggyakoribb dolog volt amit mondtak: „..és végül elvesztette lelkét” vagy „..végül a lelke
elveszett”
Amikor
elment Kumuyi pásztor őrangyala aki a jelentést tette, megkérdeztem az Urat,
hogy E. A. Adeboye pásztor az ő szolgája-e vagy nem? „Igen! Adeboye az én szolgám és én vagyok alapítója és
Istene a 'Megváltott Keresztény Gyülekezetnek' (Redeemed Christian Church).
Nézd meg a házát!” - mondta az Úr. Megláttam egy igen nagy házat a Mennyben. Az Úr így
folytatta: „Ez a ház Adeboye pásztoré
aki az én szolgám.” Felkiáltottam: „Micsoda hatalmas
ház! Biztos, hogy az övé is lesz ez?” - kérdeztem meg. „Igen ha továbbra is az én akaratomat cselekszi és további
hőstetteket visz véghez az én Királyságomért. (Máté 28: 19-20)
Kértem
az Urat, hogy mutassa meg az én házamat is. Az Úr elmosolyodott és azt mondta: „Lásd meg gyermekem.” - és megláttam egy szép kis házat. Az Úr azt mondta
hogy ez a saját házam. Örömömben nevettem és azt mondtam: „De Uram én még soha nem fizettem tizedet!” Az Úr ismét
elmosolyodott és azt mondta: „Nem csak
a tized miatt építenek házakat. Hanem azért is épül jutalomképpen ház, ha
beszélsz rólam az embereknek, vagy ha megnyersz nekem egy lelket, ezekért is
jutalom jár és házat építenek érte neked, valamint amikor az emberekért
imádkozol, vagy amikor jót teszel másokkal, azért is jutalomból építik a
házadat. Ha az enyéim azt akarják, hogy házuk legyen itt, akkor nekik
engedelmeskedniük kell annak amit most éppen elmagyaráztam neked. Neked azért
van itt ez a házad, mert több időt vállalsz és töltesz azzal, hogy imádkozz
másokért, főleg a 'Győztes Csapat' házi csoportért amit én hoztam létre és
amiért beszéltél rólam az embereknek és ezzel lelkeket nyertél meg nekem.” (Márk 1:15)
Ezek után
Uriel angyal visszavitt Gábrielhez aki a világban következendő
tanúságtevésemmel kapcsolatban mutatott meg nekem dolgokat, de sok magammal
kapcsolatos személyes dolgot is elmondott még. Majd ezután elvitt egy hatalmas
terembe ahol láttam sok angyalt akik dicséretet énekeltek az Úrnak. Számos
hangszeren játszottak, és dicsőítették a magasságos Isten nevét. Én is hozzájuk
csatlakoztam dicsérni az Urat. A dicséret annyira dallamos volt és az angyalok
hangja gyönyörű volt. A Mennyben nem volt szégyen. Az angyalok táncoltak.
Néhányan akik repültek, hirtelen a térdükre ereszkedtek, és elkezdték kiáltani:
„Dicsőség Istennek!” Annyira boldog voltam
hogy köztük lehettem, örökre ott kívántam maradni és dicsérni Istent. De
távoznunk kellet. Gábriel angyal visszavitt Jézushoz. Jézus így szólt hozzám: „Fiam mond meg mit szeretnél látni, mi az amit megmutassak
neked míg itt vagy?” „ Uram azt akarom amit te és te mindent tudsz és tudod mi
az amit még látnom kell.” válaszoltam az Úrnak és ő rám mosolygott és
azt mondta: „Fiam, gyere velem!”
Az Úr
elvitt egy helyre engem, a Mennyben ahol volt egy hatalmas képernyő amire a
Szent Szellem kilenc gyümölcse volt felírva. „A kilenc gyümölcsnek együtt kell lennie” - mondta az Úr” - „és ha csak egy is hiányzik ezekből és nincs jelen, az
olyan személy nem tud belépni az én Királyságomba mert az én szabályom a
Mennyben örökké áll.” (Galata. 5:22-23)
Krisztus hirtelen megjelenése és hogy ezzel a levegőégben
elváltozzon és megdicsőüljön az ember teste, ez minden hívő legfőbb reménysége.
Bizonyos, hogy aki addigra nem lesz készen erre, az le fog maradni erről az
eseményről. (Máté 24:42-44)
Az Úr azt mondta: "Fiam,
gyere hadd mutassam meg, hogyan lesz meg az elragadtatás. Nézd meg, nagyon
jól." Íme! Láttam egy hatalmas gyülekezetet a Földön. 3 millió
felett lehettek jelen ebben az óriási gyülekezetben. Olyan volt mintha egy
hatalmas konferenciát tartottak volna. Ekkor egy szempillantás alatt az
elragadtatásra került a sor, de csak három diák volt aki elragadtatott. Az
összes többi ottmaradt. (Márk 13: 30-37)
Láttam
a gyülekezet alapítóját aki szintén ottmaradt és letérdelt és azt mondta: „Ó Uram kétszáz gyülekezet is volt alattam, de én soha sem
hirdettem nekik az igazságot és most itt maradtam, kérlek hogy bocsáss meg
nekem!”
De az
Úr azt felelte: „Túl késő már a
számodra! Csak akkor van esélyed, ha kibírod, hogy megtagadd a Fenevad
bélyegét!”
(Jelenések 13: 16-18) (Jelenések 19:20)
Ha te pásztori vezetésben szolgálsz, de soha nem hirdeted
az igazságot, ne feledd semmi mentséged nem lesz majd az Úr előtt amivel
megvédhetnéd magadat. Szintén láttam egy olyan iskolát ahol az igazgató éppen
beszélt a diákokkal. Hirtelen az igazgató elragadtatott de a diákok ott
maradtak. Láttam egy tanárt is aki éppen diákokat tanított. Hirtelen három diák
elragadtatott, de a tanár és a többi diák ottmaradt. (2 Peter 3:9-14)
Láttam egy
terhes nőt is aki éppen hazafelé tartott és hirtelen a terhessége megszűnt,
mert a baba őbelőle elragadtatott. Nagy volt a szomorúság és bánat a világ
minden táján. Sok keresztény maradt hátra a rossz hozzáállásuk és bűnös dolgaik
miatt. (Zsolt 106: 39-40) „Így fog megtörténni az
elragadtatás.” - mondta az Úr. „Itt az idő
hogy visszamenj a Földre. A kinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a
gyülekezeteknek. Vigyázzatok és imádkozzatok!” Mindezek után
visszaküldött az Úr a Földre.
Ébredjetek
fel keresztények!
Emmanuel Senayon Kapcsolat Info:
Email: EMMANUELSAMPSONJUDE@GMAIL.COM Facebook: Emmanuel
samsonjude Twitter: Overcomers9
Telefon: +2347038404005 és +2348103988522 Skype név:
EMMANUEL.SAMSONJUDE.COM.18
No comments:
Post a Comment
Note: Only a member of this blog may post a comment.