Jézus Krisztus gyülekezete (azonban) különbözik bármely más társadalomtól, mert a gyülekezetben nincs hivatal – nincs semmiféle pozíció – ami saját magában bármi valóságos hatalom hordozója lenne. Az egyetlen valóságos hatalom az, ha a keresztyének engedelmeskednek, meghajolnak ésegyüttműködnek azzal, ami az IGAZSÁG. Természetesen arról az IGAZSÁGRÓL beszélek, ami Jézus Krisztus és az az IGAZSÁG, ami az Ő Evangéliuma. Egy ember csak akkor rendelkezik hatalommal, ha igazságban jár, hirdeti és szolgálja az igazságot. A keresztyének hatalma abból a tényből származik, hogy valaki az Igazságban jár, és az Igazságot szolgálja…
Az Igazság evangéliuma megismerésének fontossága
Pál nyomatékosan állítja, hogy az az evangélium az Igaz, amit ő előzetesen hirdetett, és amit mi megismertünk, és aminek engedelmeskedtünk. És ő azt állítja, hogy bárki – mindenkit beleértve, beleértve saját magát is – aki más evangéliumot hirdet, egy olyan evangéliumot, ami eltér a “Jézus + semmi más = megmenekülés” evangéliumától, az kell, hogy kárhoztatva legyen…
Meg kell, hogy értsük az evangélium lényegét és meg kell ítélnünk mindenkités minden dolgot annak a fényében…
Ez számunkra azt jelenti, hogy te és én egy nagyon világos képet kapunk arról az elménkbe, hogy az igaz evangélium olyan valami, amihez képest el tudunk vetni bármi mást…
Neked nem szükséges megvizsgálnod az evangéliumot semmi más ellenében – csak értsd meg az Újszövetség evangéliumát. Válj minden szempontból egy bensőséges kapcsolatba azzal, és akkor képes leszel megítélni és elvetni bármit, ami eltér attól…
Nem számít, hogy aki hatalmat igényel, az egy fiatal pásztor, egy angyal vagy Pál apostol. A hatalom az evangélium és semmi más.
A helyzet ma:
Isten Igéjének világos tanítása ellenére a keresztyének állandóan kritika nélkül hisznek és követnek prófétákat, tanítókat és vezetőket egyszerűen azért, mert úgy látszik, vagy azt állítják, hogy hatalommal rendelkeznek. Elfoglalhatnak egy hivatalt, sok ember követheti őket vagy rendelkezhetnek szellemi ajándékokkal vagy lehetnek tudományos fokozataik vagy lehetnek karizmatikusak vagy képesek lehetnek tenni jeleket és csodákat vagy világítani a sötétben. Mi rájuk nézünk, és azt mondjuk “Hát nem nagyszerűek?” És azután követjük őket, és hiszünk nekik anélkül, hogy megkérdőjeleznénk dolgokat.
De még egyszer mondom, ez nem az, amit a Biblia mond nekünk, hogy tegyünk. Jézus azt mondja: “Nem, ne tedd. Az Igazság az Igazság. Ti az Igazságot kövessétek. Ha ő az igazság szolgája, akkor kövesd őt.” Pál mondja, “Kövessetek engem, de csak amint követem Jézust.” Még akkor sem, ha a túlfűtött Pál mondja “Kövessetek engem és tegyétek azt, amit mondok.” Ő azt mondta “Kövessetek engem, mint ahogy én követem a Krisztust” ami magában foglalja azt is, hogy „ha én nem követem Krisztust, akkor ne kövessetek engem”. Ha egy ember az igazságot szolgálja, akkor állj a sor elejére és kövesd őt. Szeresd őt, áldd meg őt, támogasd őt, tedd meg, amit akar, DE, amikor ő eltér az igazságtól, akkor az ő hatalmának vége.
Jézus az, aki példát ad nekünk erre. Péter kilép az Igazság hatalmából, amikor megdorgálta Jézust az Ő eljövendő haláláról és feltámadásáról szóló beszédéért. Jézus azonnal megdorgálta Pétert és szigorúan leállította. (Máté 16:21-23). Itt nincs helye az udvariasságnak. Ez az, ami nagyon nehézzé teszi az evangélium tisztaságának megőrzését.
Ne érintsd az Úr felkentjét!
Most nézzünk meg egy pillanatra egy közös forgatókönyvet, amit közületek sokan be fognak tudni azonosítani valakivel: Valaki bekerül egy hatalmi pozícióba, akár azért mert jó személyes adottságokkal rendelkezik, vagy azért mert Isten szabályos módon megáldotta az ő szolgálatát a kezdetekben. Valahol útközben azonban, valami nagyon nem helyes dolog következett be. Ezért te azt mondod: “Jó! Most várjunk egy percet…! Biztos vagy benne, hogy ez az evangélium? Biztos vagy benne, hogy ez az igazság?”
Ha az illető személy az evangélium igaz szolgája, akkor ő valószínűleg foglalkozni fog a dologgal és őszintén meghallgatja, amit mondasz. Azonban, amit valószínűleg gyakran hallasz “Jobb óvatosnak lenni a vezetőség kritizálásával és a dolgok megkérdőjelezésével, mert a Biblia azt mondja: ‘Ne érintsd az Úr felkentjét”. Mondhatom neked, hogy sokszor hallottam ezt a történetet olyan emberekkel kapcsolatban, akik megkérdőjelezték a gyülekezet vezetőségét. Ez ellentmondást nem tűrően hangzik, és egyenesen vészjósló. Mit kezdjünk ezzel? Bizonyára nem akarunk értéktelen valami lenni, azért mert világítunk, vagy bármi mást teszünk.
Engedjétek meg nekem, hogy azt mondjam: ez teljes lehetetlenség. A “Ne érintsd az Úr felkentjét” kifejezéssel semmit sem lehet kezdeni ma, vagybármelyik vezető esetében a mai gyülekezetben. Bármilyen kísérlet, annak alkalmazása a mai vezetés esetében nevetséges, kivéve, ha valaki hitelt ad annak. Mit kellene tenned, amikor az emberek azt mondják, hogy kinevetik őket, ha ők leállítanak valakit! Egyébként ez a nézet jól ismert a gyülekezetekben, és közülünk sokan még bedőlnek ennek, hogy nem kellene kritizálnunk az Úr felkentjét és akkor kevesebb bűntudatot éreznénk emiatt. Ha így érzel, nem vagy egyedül, néhányan mások – nagyon értelmes emberek – is elkövették ugyanezt a butaságot…
Dávid szavai nem azt jelentik, hogy ne légy kritikus, hogy egyet kell értened vele, hogy nem lehetsz engedetlen, vagy végső soron nem hagyhatod ott Sault. Dávid adott esetben mindezeket megtette, mégpedig elég bátran. Dávid valójában nagyon kritikus volt Saullal szemben a jelenlétében. Így ez semmi olyat nem jelentett, amivel rendszerint megfélemlítenek bennünket: “Ne érintsd az Úr felkentjét – ne kritizáld – ne mondj ellent neki – ne fordulj el tőle, mert kiesel Isten áldásából”. Ezeknek a gondolatoknak (ma) semmi alapja nincs a Szentírásban. A „Ne érintsd az Úr felkentjét” csak arról szól, hogy ne öld meg az Úr felkentjét és annak csak az adott szöveg-összefüggésben van jogalapja. Ezért ha egy igehirdető olyan paranoid, hogy azt gondolja, hogy őt meg lehetne ölni, akkor a „Ne érintsd az Úr felkentjét” figyelembe véve ne akarjon (igahirdető) igehirdető lenni.
A harmadik pont itt az, hogy nemcsak a pásztoraink és vezetőink vannak felkenve, hanem mindenki a gyülekezetben. Az Újszövetség mindenhol azt mondja, hogy mi most mindannyian fel vagyunk kenve. Így nem mutathatsz rá valakire, mint a felkentre, mintha egy meghatározott személy egy különleges más osztályba tartozna, mint bármely más hívő – a gyülekezetben nincsenek megkülönböztetett osztályok. Vannak különböző tevékenységeink, de mindannyian ugyanabba az osztályba tartozunk. Nincsenek felkentek és fel nem kentek. Mindannyian fel vagyunk kenve a Szentszellem által.
Dávidhoz hasonlóan te is kritizálhatsz, te is lehetsz engedetlen, te is összeütközésbe kerülhetsz és te is elhagyhatsz egy vezetőt, ha ő letér az ösvényről, még akkor is, ha ő az Úr felkentje. Az emberek vagy naivak, vagylusták, vagy nincs elég információjuk, vagy éppen nem olvasták el a Bibliátelejétől a végéig, ha így állnak hozzá, még ha egy pillanatra is. Ez valóban zavar engem. Rossz érzéseim vannak azokkal az emberekkel kapcsolatban, akiket ’megvertek’, és akik sérüléseket szenvedtek; azonban mégis azt kell, hogy mondjam, hogy egy kicsit mérges is vagyok, mert nekik ott van a Biblia minden dologra! Nekik el kell olvasni és elhinni, ami abban van. Minden becsületességet figyelembe véve közületek kik azok, akik úgy érzitek, hogy hasonló szellemi becsapás áldozatai? Engedjétek meg nekem, hogy azt mondjam; Isten Igéje megvéd titeket az ilyen dolgoktól. Isten szava az Igazság.
Neked el kell jutnod az életedben arra a pontra, ahol mindent meg tudsz ítélni– még azt is, amit én mondok – az Ige fényében.
Pál maga mutatott példát nekünk arra, hogyan szállhatunk szembe a hatalommal az igazság alapján. Nézzük meg a Galaták 2: 11-14-et…
Figyeljük meg, hogy Pál nem azt mondja, hogy “Nézzetek rám, én nagyobb apostol vagyok, mint ti. Nekem nagyobb hatalmam van, mint nektek.” Ő a következőt mondja: “Ti nem az igazság szerint jártok.” És ebben az esetben Péter egyértelműen az elsőszámú apostol. Ha ott volt felkent vezető valaki a gyülekezetben, akkor Péter az volt…..Jézus maga parancsolta meg Péternek, hogy etesse az ő nyáját. És Pál mégis szabadnak érezte magát arra – és egy kicsit sem volt ideges amiatt – hogy bírálja ezt a felkent apostolt és azután beszámoljon arról a galáciabelieknek! Az Igazság alapján Pál leállította Pétert. Azt mondta: “Nem, te nem vagy összhangban az Igazsággal. Az igazság az igazság. Mi körül forog itt a hatalom? Az nem te vagy, nem Jakab és nem is más valaki. Az Igazság a hatalom.”
Az egyik célom és szándékom, mint Bibliatanító és vezető, hogy felkészítselek benneteket egy radikális szabadságra, amit Jézus ajánlott fel úgy, ahogysenki, és én sem leszek képes manipulálni téged többé. Amint megszerzed ezt – az igazság az, ami eredményezi ezt, mert te a helyeden vagy, mert Jézus tesz téged a helyedre –, senki sem tudja azt elvégezni benned és akkor nem tudod megtagadni az igazságot még egyszer azért, hogy valakinek a kedvében járj. Amint szabad vagy – amint nincs tovább szükséged emberek jóváhagyására– képes vagy arra, hogy becsületes, egyenes módon gondolkodj. Amint képes vagy az igazság szerinti gondolkozásra, képes vagy arra is, hogy úgy olvasd a Bibliát, hogy meg is értsd, mit mond. Képes vagy arra, hogy annak fényében igazságosan ítélj.
Figyeljük meg, hogy Pál ezt a levelet nem a Galáciabeli gyülekezet vezetőségének írja és mondja nekik, hogy hozzátok rendbe a gyülekezetet. Nem érdekes? Nem találod azt érdekesnek, hogy amikor Pál az imádatról beszél, sohasem a dicséretvezetőnek ír? Amikor a pásztorlás problémájáról beszél, sohasem a pásztor(ok)nak ír? Amikor a vezetőség problémájáról beszél, sohasem a diakónusoknak és a véneknek ír? Helyette az embereknek ír. Az embereknek ír, mert ők azok, akik döntéseket hoznak. Ő ezt a gyülekezetben lévő embereknek írja, és azt mondja nekik, hogy viseljetek gondot a dolgokra. Feltételezi, hogy az emberek azok, akik megítélik a hatalmat és annak működését és nem a hatalom az, ami megítéli az embereket.
Ha meg akarod ismerni milyen Isten királysága, csak szánd oda az életedet és fenekestül felforgat mindent. Ha meg akarjátok tudni milyen Isten királysága, minden világi struktúrát engedjetek át a világnak, hadd tartsa azt meg magának. Mi a világi ebben? Az, hogy ha a hatalom ítéli meg az embereket. Akarod megismerni milyen Isten királysága ezen a téren? Az, hogy az emberek ítélik meg a hatalmat. Pontosan a fordítottja. Keserű tapasztalattal azt tudom mondani neked, hogy sokáig várhatod a vezetőségtől, hogy megvédje az evangéliumot, és te csak várhatsz. Nektek, a gyülekezet tagjainak kell készen lennetek arra, hogy megvédjétek az evangéliumot. Légy kész és szólalj meg…azt mondja a 2 Korinthusi levélben, hogy neki van hatalma közöttük és válaszolhatna erre a tanításra (nekik személyesen), de nem (ezeknek) a hamis apostoloknak. De ő sohasem használja/veti latba a tekintélyét. Ő sohasem mondja: “Én vagyok a nagyobb apostol, hogy nekem engedelmeskedjetek.” “Nekem nagyobb hivatalom van, mint azoknak; engedelmeskedjetek nekem,” Inkább azt mondja:
“Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is. Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé. Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől. Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más szellemet vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangéliumot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek. Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál. Ha pedig avatatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképpen nyilvánvalókká lettünk előttetek.” - 2 Kor. 11:1-6
Amit itt mond az a következő: “Én nem vagyok olyan hatásos, mint ezek a ’szuper- apostolok’, de az Igaz evangéliumot hirdettem nektek. Most könnyen reagálni tudtok arra, ami nem evangéliumi, mert az hatásos, ellentmondást nem tűrő edényeken keresztül jön hozzátok.”…
Azt mondja, hogy ők úgy tűnnek, mintha igazságban járnának. Úgy tűnnek, mintha az igazság szolgái lennének. Úgy tűnnek, mintha sokkal vallásosabbak, sokkal szentebbek lennének, mint bárki más.
Itt láthatjuk Pálnak a szívét ezekkel az úgynevezett „szuper-apostolokkal” kapcsolatban, akik nagyon hatásosak emberi mértékkel mérve. Ezért az megragadja az embereket, hogy kövessék őket és nem vizsgálgatják azt a tényt, hogy ők valójában más evangéliumot hirdetnek. Azt mondja: “Figyeljetek, a probléma az evangéliummal van! A szuper-apostolok megnyilvánulásai (külsőségek), az ő hatásosságuk vezeti az embereket félre, egy más evangéliumhoz.”
Hogyan cselekszik Pál, hogy visszaszerezze őket? Egy kiváló ’gyülekezeti korbáccsal’? Nem. Pál az, aki mindegyikük között a leginkább apostoli módon gondolkozik. Ő mindig beszél az ő apostoli tekintélyéről és hatalmáról, de sohasem használja azt, hogy az embereket magához kösse. Ő sohasem használja a pozícióját vagy hivatalát, mint egy módot arra, hogy manipuláljon azzal vagy ügyeskedjen vele, hogy visszahozza őket magához vagy az ő hitelveihez. Helyette viszont ezt mondja:
Hogyan szerzi őket vissza Pál? Először is emlékeztetve őket, hogy ő úgy ment hozzájuk, mint egy szolga és azután személyes szinten azt mondja: “Én gyöngéden szerettelek benneteket. Megnyílt az én szeretetem ti irántatok. Most válaszoljatok nekem hasonló módon.” Amit ő tesz az, hogy kiszolgáltatja magát nekik, hogy sebezhető legyen. (Nem kizár, hanem szeret. szerk.)
Tudjátok mi történik, amikor az emberek azt mondják, “Én szeretlek téged; neked nem kell, hogy viszont szeressél?” Ők megnyitják magukat arra a legcsodálatosabb lehetőségre, hogy megkockáztassák a sebesülést. Amikor sebezhetővé teszed magadat, megnyitod magad az elutasításra, ami természetesen a legnagyobb félelmünk. Ez az, amit Pál cselekszik. Ő gyengévé és sebezhetővé teszi magát előttük…Mi az, amit tesz? Ez megad számukra minden hatalmat (szabadságot). Most ők (a hívők) teljesen a hatalom pozíciójában vannak, és azt tudják mondani; Igen, vagy tudják válaszolni azt is, hogy Nem.
A valódi hatalom az evangélium igazsága…
Nemcsak Pál az egyedüli, akinek az emberek ezt a hatalmat adták; így cselekedett az Úr Jézus Krisztus is. Értsd meg, hogy Jézus semmiben sem adott lehetőséget arra, hogy (bárki) bármiben is manipuláljon téged? Ő szeretett téged, elfogadott és azt mondta, “Szabad vagy…
Az apostoli hatalom valódi forrása az alázatos hozzáállás az igazsághoz és mi mindent megadunk azért a hatalomért.
No comments:
Post a Comment
Note: Only a member of this blog may post a comment.